Hogyan számoljuk ki a törlesztőrészletet? – Mutatjuk, miből áll össze a havi fizetnivaló!

Egy hitel felvétele előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogy mekkora havi törlesztőrészlettel kell számolnunk. Legyen szó lakáshitelről, személyi kölcsönről vagy más hitelkonstrukcióról, a havi fizetnivaló jelentősen befolyásolja a családi költségvetést és a hosszú távú pénzügyi terveinket.

De vajon hogyan számolja ki a bank a törlesztőrészletet? Miért fizetünk egy adott hitelösszegre havonta éppen annyit, amennyit? Nézzük meg, hogyan működik a törlesztőrészlet kiszámítása, és milyen tényezők határozzák megt!

Mi az a törlesztőrészlet?

A törlesztőrészlet az az összeg, amelyet az adós rendszeresen, jellemzően havonta fizet vissza a hitelt nyújtó pénzintézetnek.

Egy hagyományos, annuitásos hitelnél a havi törlesztőrészlet két fő elemből áll:

• Tőketörlesztés: a felvett hitelösszeg, vagyis a tartozás egy részének visszafizetése.

• Kamattörlesztés: a bank által a kölcsön nyújtásáért felszámított kamat megfizetése.

Fontos tudni, hogy a törlesztőrészlet nem feltétlenül tartalmaz minden, a hitelhez kapcsolódó költséget. Egyes díjak, biztosítások vagy egyéb szolgáltatások külön is felmerülhetnek.

Milyen tényezők befolyásolják a törlesztőrészlet nagyságát?

A havi törlesztőrészlet összege több tényező együttes hatásának eredménye.

1. A felvett hitelösszeg

Minél nagyobb összeget veszünk fel, annál magasabb törlesztőrészletre számíthatunk, ha a többi feltétel változatlan.

2. A kamatláb

A kamat azt mutatja meg, hogy a bank milyen mértékű díjat számít fel a kölcsön nyújtásáért. Magasabb kamat mellett általában magasabb lesz a havi törlesztőrészlet is.

3. A futamidő

A futamidő az az időszak, amely alatt vissza kell fizetnünk a hitelt.

Hosszabb futamidő esetén a tartozás több hónapra oszlik el, így a havi törlesztőrészlet általában alacsonyabb lesz. Ennek azonban ára van: hosszabb idő alatt jellemzően több kamatot fizetünk vissza.

Rövidebb futamidő esetén magasabb lehet a havi fizetnivaló, ugyanakkor a teljes visszafizetendő összeg alacsonyabb lehet.

4. A törlesztés módja

A hitel törlesztésének módja szintén meghatározó. A leggyakoribb megoldás az annuitásos törlesztés, amelynél a havi törlesztőrészlet – változatlan kamat és egyéb feltételek mellett – azonos összegű.

Hogyan számoljuk ki a havi törlesztőrészletet?

A bank úgy határozza meg a havi fizetnivalót, hogy az a futamidő végére fedezze a teljes tőketartozást és az arra felszámított kamatot.

A képlet:

x = H × [qⁿ × (q − 1)] / [qⁿ − 1]

Ahol

• x = egy periódusra eső (általában havi) törlesztőrészlet

• H = felvett hitelösszeg

• q = kamat-tényező (havi kamatláb, tizedes formában)

• n = a törlesztési hónapok száma

Nézzünk egy konkrét példát!

Tegyük fel, hogy 10 millió forint hitelt veszünk fel, az alábbi feltételekkel:

• Hitelösszeg: 10 000 000 Ft

• Éves nominális kamat: 6%

• Futamidő: 25 év

• Törlesztés: havonta, annuitásos módon

A havi kamatláb ebben az esetben 6% / 12, vagyis 0,5%. téhát a kamattényező: q = 1, 005

A 25 éves, tehát 300 hónapos futamidővel számolva a havi törlesztőrészlet megközelítőleg 64 430 Ft.

Ez azt jelenti, hogy a futamidő alatt összesen körülbelül 19,239 millió forintot fizetünk vissza, amelyből 10 millió forint a felvett tőke, a fennmaradó 9 239 042 forint pedig a kamat.

A példa szemléltető jellegű, nem tartalmaz egyéb banki díjakat, költségeket, és változatlan kamatozást feltételez.

Miért nem ugyanannyi a tőke és a kamat aránya minden hónapban?

Az annuitásos törlesztés egyik legérdekesebb sajátossága, hogy bár a havi törlesztőrészlet azonos, annak összetétele folyamatosan változik.

A futamidő elején a havi fizetnivaló nagyobb része kamat, és kisebb része tőketörlesztés. Ennek oka, hogy ekkor még magas a fennálló tartozás, így a bank nagyobb összeg után számít fel kamatot.

Ahogy telnek a hónapok, a tőketartozás fokozatosan csökken. Emiatt a fizetendő kamat összege is mérséklődik, miközben a havi törlesztőrészleten belül egyre nagyobb arányt képvisel a tőketörlesztés.

A futamidő végére tehát már a törlesztőrészlet nagyobb része a fennálló tőketartozás csökkentésére fordítódik.

Miért lehet két azonos összegű hitelnek eltérő törlesztőrészlete?

Könnyen előfordulhat, hogy két ügyfél ugyanakkora összeget vesz fel, mégis eltérő havi törlesztőrészletet fizet.

Ennek oka elsősorban a hitelkonstrukciók közötti különbségben keresendő.

Például:

• Az egyik hitel kamata alacsonyabb.

• Az egyik hitel futamideje hosszabb.

• Az egyik konstrukció kamata végig fix, a másiké változó.

• A hitelhez kapcsolódó feltételek és költségek eltérőek.

Éppen ezért hitelajánlatok összehasonlításakor nem érdemes kizárólag a havi törlesztőrészletet vizsgálni. Fontos a teljes visszafizetendő összeget, a THM-et, a kamatperiódust és az egyéb költségeket is figyelembe venni.

Hogyan csökkenthető a havi törlesztőrészlet?

Ha túl magasnak érezzük a havi fizetnivalót, több lehetőség is szóba jöhet.

Nagyobb önerő: ha kisebb összeget kell felvennünk, a havi törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet.

Hosszabb futamidő: a tartozás több hónapra oszlik el, így csökkenhet a havi fizetnivaló. Ugyanakkor a teljes visszafizetendő összeg jellemzően növekszik.

Kedvezőbb kamatozású hitel: egy alacsonyabb kamatú konstrukció jelentős megtakarítást eredményezhet.

Előtörlesztés: ha pénzügyi lehetőségeink engedik, a fennálló tartozás egy részének vagy egészének előzetes visszafizetésével csökkenthetjük a későbbi kamatterheket.

Összefoglalás: nem csak a havi törlesztőrészlet számít!

A törlesztőrészlet kiszámítása nem csupán matematikai kérdés. A hitelösszeg, a kamatláb, a futamidő és a törlesztés módja együttesen határozzák meg, hogy havonta mekkora összeget kell visszafizetnünk.

Hitel felvétele előtt ezért érdemes több ajánlatot összehasonlítani, és nem kizárólag azt nézni, hogy melyik konstrukció kínálja a legalacsonyabb havi törlesztőrészletet.

A valóban jó döntéshez azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a hitel teljes költsége, futamideje és feltételei hosszú távon mennyire illeszkednek a pénzügyi lehetőségeinkhez.